Miért bátortalan a játszótéren?
A bátortalanság okai csecsemőkorra vezethetők vissza. Amikor az újszülött kisbabánkat felvesszük az ágyából és függőleges helyzetben tartjuk, akkor a fej és törzs tartásáért felelős reflexek segítik középen tartani a fejét már 3 hónapos korban. Ebben a korban egy kissé ferdén tartott fej vagy ha az egyik oldalra kevésbé szívesen fordította a fejét, ezek már elegendőek ahhoz, hogy a kisbabánk nyakán vagy törzsén, a feszülő izmok miatt ne legyen képes a fejét minden pillanatban közép helyzetbe állítani. Tehát a feszülő izmok miatt a fejtartó reflex nem tud stabillá válni. A játszótéren pedig a korai izomfáradás miatt egy-egy hirtelen egyensúlyi szituációban (hinta, csúszda) a fejtartó reflex nem tud megfelelően működni, ezért bizonytalan lesz a gyermekünk egyensúlya. Mi pedig félénknek és bátortalannak látjuk őt.
Miért nem tud bukfencezni?
Normál esetben, amikor a kisbabánk önállóan felül majd feláll, akkor a törzsét bizonyos testtartásért felelős reflexek segítik függőleges helyzetben tartani. Ezek a reflexek az ülés, az állás ideje előtt már túlműködhetnek. A túlműködés jelei a háti és a nyaki izmoknál már néhány hónapos korban szembetűnőek (pl. az 1-2 hónapos kisbabánk nem teszi a vállunkra a fejét, inkább emelve, egyenesen eltartja tőlünk, hason fekvő helyzetben 1-2 hónaposan a fejét hosszasan emeli, de elfordított helyzetben a fülére letett fejjel nem tud pihenni, sokat sír emiatt has fájósnak hisszük, nyugtalanok, rosszul szopiznak, éjjel sokszor ébrednek). A kisbaba fejét, törzsét egyenesen tartó izmok fokozott működése idő előtt életre hívja az egyenes tartásért felelős reflex csoportot. Sajnos az állás és a járás tanulása során is ezek a túlműködő izmok, illetve reflexek a felelősek a lábujjhegyen állásért, járásért. A túlműködő reflexek nem teszik lehetővé, hogy a gerinc melletti izmok képesek legyenek ellazulni és megnyúlni. Bukfencezéskor pedig a gerinc nyaki, háti, deréktáji szakaszain kell folyamatosan végig gördülni, mindegyik szakaszt fokról fokra kell tudni megnyújtani, de túlműködés esetén az izmok, illetve reflexek ezt a nyúlást nem teszik lehetővé. Emiatt nem képes bukfencezni, vagy csak egyenes háttal szinte eldől.
Miért nyomja túl erősen a ceruzát?
Az újszülött reflexes kéz mozgásai méhen belül elkezdődnek, már ott ütöget és markol. Születés után a kezek zárt ökölben vannak, normál esetben a hüvelykujj kívül van. Ez az úgynevezett markoló reflex, amely fokozatosan oldódik, 4 hónapos korra fogás-elengedéssé alakul át. Amikor ez a markoló reflex valamilyen okból bizonyos erőséggel fennmarad, akkor bizony görcsösen fogja a kisgyermek a ceruzát.
Milyen okokból maradhat fenn a markoló reflex?
Társulhat izomtónus eloszlási zavarhoz, agyi oxigénhiányhoz, méhen belüli tartási rendellenességhez. Mindegyik esetben a feszülő izmok, inak a felelősek a markoló reflex fokozódásáért. Feszülés előfordulhat a nyaki, háti, hasi vagy a felső végtagi izmoknál. Ha ezeken a helyeken csak részlegesen oldódik meg a feszülés, így a reflex nem tud teljes mértékben gátlás alá kerülni. Tehát a valahány százalékban fennmaradó markoló reflexért szintén csecsemőkorig kell visszamenni, mert a feszülő izmok nem engedték, hogy a kéz ellazulási képessége kialakuljon. Rajzoláskor, íráskor pedig egy speciális szorítás, lazítás kombinációját használjuk. Közepes erővel fogjuk a ceruzát, ugyanakkor lazán mozgatva színezünk, írunk. Tehát a fennmaradt markoló reflex miatt túl erős a fogás, így nem képes a laza mozgatásra, emiatt pedig szinte átlyukad a papír.
Miért izeg-mozog az iskolapadban?
Ahhoz, hogy, ezt megértsük, szintén a csecsemőkorba kell visszamennünk, 7 hónapos kor körül kialakul a szabályos (kommandós) kúszás, azaz váltott kar-lábmozgással húzzák magukat a hasukon. A lábak oldalra felhúzását a Galant reflex segíti. Kiváltása a következőképpen történik: hason fekvő helyzetben a deréktáji szakaszon a gerinc mellett simító mozdulatot kell végezni, válaszképpen a kisbabánk felhúzza a lábát oldalra. Ez a reflex segíti a kúszó mozgást, ha elérte célját aktivitása lecsökken. Ha a reflex aktív marad a kúszás beindulása után, akkor kisgyermekkorban a gyermeket zavarja az öv, a nadrág dereka, ülve izeg-mozog, mert a szék támlája is idegesíti a derekát. Ez a reflex kapcsolatban van még a hólyag működésével is tehát, ha aktív marad felelős a késői szobatisztaságért és az éjszakai ágyba vizelésért. Ennek a reflexnek mindkét oldalon egyforma erősségűnek kell lenni, ha csak az egyik oldalon aktív, akkor kúszáskor csak az egyik lábát húzza fel oldalra. A kúszás a jobb és a bal agyfélteke összekapcsolódásáért felelős, kimaradása esetén a két test fél harmonikus együttműködését akadályozza mind mozgás, mind látás és esetleg gondolkodás terén.
Miért lesz dyslexiás?
A diszlexia alattomos tanulási zavar. Oka lehet: születéskor fellépő oxigénhiány, neurológiai eltérés, genetikai elváltozás vagy akár egy méhen belüli tartási rendellenesség. Korai figyelmeztető jelek lehetnek: a gyermek későn kezd beszélni, fáradékonyság, lassú tempójú fejlődés, gyenge ritmusérzék, magatartásproblémák, szorongás, frusztráció, szegényes szókincs, ügyetlen finommozgások. A mászástanulás egy hosszú folyamat. A csecsemő 1-2 hónapos korában kezdődik a hason támaszkodással, melyet 6-7 hónapos korra sikerül tökéletesíteni, ekkor már egyformára nyújtott karokon és tenyéren kell tudni támaszkodni. A koordináció szempontjából ez azt jelenti, hogy a test felső részét felemeli a talajról, így képes két kézen egyensúlyozni, sőt egy kézen is, például játékért nyúláskor. 7-8 hónapos korban a koordináció tovább fejlődik, a lábait a hasa alá húzza és elkezdődik a négy ponton egyensúlyozás, az előre-hátra hintázás. Majd az ellentétes kéz és lábmozgás gyakorlása következik, ez a mászás, mely a koordinációnk alapja. A mászás kezdete 8-9 hónapos korra tehető, a járásé 12-15 hónapos korra, tehát a csecsemők 4-5 hónapig négy végtagon mászva tudják gyakorolni a váltott kéz és lábmozgást, a koordináció alapját, miközben fejlődik a térlátásuk is. A térlátásnak jelentős szerepe van a dyslexia kivédésében, ugyanis amikor lépünk a jobb kezünkkel, akkor a bal szemünkkel is ránézünk a jobb kézre. A szemünk ekkor tanul meg átnézni a test középvonalán. Ez pedig olvasáskor fog kamatozódni, hiszen az olvasott oldal közepén nem fog a szemünk sort téveszteni. Sortévesztés esetén sajnos az olvasott szöveg értelmetlenné válik, így nem motiválja a gyermeket a tanulásra, ehelyett zavarja az órát, a pedagógusok pedig hiperaktivitásra gyanakodnak. Ez tehát a kapcsolat a mászás kimaradása, az olvasási-tanulási nehézség és a viselkedési problémák között. Ma már többféle módszer segít megváltoztatni a gyermek életét, hogy a dyslexia ne vezessen önértékelési és magatartási zavarhoz. A diszlexia leküzdésére szolgáló Cserne módszert tizenkét évvel ezelőtt Cserne István, az Olvasásklinika szakmai vezetője dolgozta ki. Magyarországon népszerű még a Meixner-módszer is, ahol egy sajátos betűtanítási sorrend alapján haladnak a tanulók, az egymáshoz nagyon hasonló betűket igyekeznek minél nagyobb időkülönbséggel megtanítani a gyereknek. Meixner Ildikó által kidolgozott módszer egyik fontos eleme, hogy látással, hallással és tapintással járnak körül egy-egy betűt. Például leírják egy nagyméretű papírra, a betű vonalait lekövetik mozgással is, és dörzspapírból kivágott nagyobb méretű lapon végig tapogatják. Egy speciális hallásvizsgálatnál kiderült, hogy sok diszlexiás az átlagosnál jobban észlel bizonyos hangmagasságokat. Ezért jobban kell figyelnie, hamarabb fárad, és ennek a következménye a figyelem- és magatartászavar. A hallásébresztő terápia lényege, hogy a betegek tíz napon át napi kétszer fél óra hosszat egy különös zenét hallgatnak, ami az átlagos hallgatóknak zavaró, kellemetlen, mivel bizonyos hangmagasságú hangokat nem tartalmaz, viszont a beszédértési zavarokkal küzdők szeretik. Állítólag így sokat javul a beszédértésük, és magatartásuk.
Vélemény, hozzászólás?